Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


rémtörténetek

2008.11.12

Állítolag igaz...De ki tudja...

Egy kislány ment a családjával a boltok között,és a kirakatban meglátott egy babát ami 2-t mutat. Megkéri a szüleit vegyék meg neki.Úgy tettek. A kislány hazavitte a babát nagyon örült neki. Berakta egy dobozba és lefeküdt aludni. Egyszer csak azt hallja :"Már kijöttem a dobozból" A kislányt nem érdekli alszik tovább. Utána ezt hallja:"Már az ágyadnál vagyok" Már kicsit zavarja de azért alszik tovább. Amikor már azt hallja hogy már a párnádnál vagyok:nyissz levágták a fejét... Reggel a szülei benyitnak látják a kislányt levágott fejjel és mellette a babát amint már 3-at mutat....

Két diáklány...

Két diáklány lakik egy lakásban. Egyik este az egyik csaj elmegy mert randija van. Eszébe jut, h a táskáját benn felejtette a szobában. Csendben belopózik, a villanyt se kapcsolja fel, mert a barátnője már alszik és nem akarja felébreszteni.

Minden remekül sikerül, másnap reggel megy haza, látja h ott a rendőrség. bemegy a szobába, és a barátnőjét holtan találja az ágyon, a falra pedig vérrel ez van fölírva: FOGADJUNK ÖRÜLSZ HOGY NEM KAPCSOLTÁL VILLANYT!

Gyönyörűű..baltás...éjszaka....

A két fiatal szerelmes egymásba gabalyodva ült a fa alatt, s nem törődtek a külvilággal.
Éppen ezért azt sem vehették észre, hogy ott guggolok a szemközti bokor indái közt, s némán figyelem őket. Jobb kezemmel félre hajtottam egy arcom elé lógó gallyat, míg a ballal egy baltát szorongattam.
Csak a megfelelő alkalomra vártam, hogy cselekedhessek. Mindkettejüket jól ismertem, a legjobb barátaim voltak. A srácot Balázsnak, a lányt Enikőnek hívták, egy osztályba jártam velük. Mindig számíthattam rájuk, ha segítségre szorultam, s ezt mindig viszonoztam is. Sosem tudtam volna ártani nekik egészen ma estéig. Most azonban elkövettek egy nagy hibát: szerelmesek lettek egymásba.

Andit már egészen kis korom óta ismertem, s én is szerelmese voltam belé első perctől fogva. Balázst az iskolában ismertem meg, a legjobb barátomként tekintettem rá. Ezt azonban nem tudtam nekik megbocsátani.
Mikor megtudtam, hogy mi van kettejük között, düh és bosszúvágy öntötte el az agyamat és csak arra tudtam gondolni, hogy ezt nem hagyhatom büntetés nélkül.
Balázs félre húzódott a lánytól, mondott neki valamit, aztán felállt, leporolta a nadrágját és elindult a tisztás széle felé, az erdőbe.
Eljött az én időm!
Megvártam, amíg a srác eltűnik a lány szeme elől, s felpattantam.
A tisztás szélén a homályban, ahol Encsii nem vehetett észre, végigosontam Balázs után, és én is ott vettem be magam a fák közé, ahol ő.
Nem kellett sokáig keresnem, alig volt néhány méterre a legszélső fáktól. Mikor ráleltem, éppen a dolgát végezte. Nem húzhattam sokáig az időt.
- Ne haragudj pajtás. – suttogtam, és két kézzel meglendítve a baltát pontosan a gerince mellett hasítottam ketté a hátát, nyaktól derékig. Azonnal meghalt.

Elégedett vigyorral az arcomon néztem a földön heverő vértől lucskos testet. Mielőtt megfordultam volna, leköptem.
Ezután elindultam a következő áldozatom felé.
Út közben azon töprengtem, vajon milyen arcot fog vágni Encsii, mikor meglát? Ahogy magam elé képzeltem, nevetés tört rám, amit azonnal elfojtottam.
Lassan közelítettem meg hátulról, vigyáztam, nehogy idő előtt meghallja lépteimet. Mikor elértem a fát, félhangosan megköszörültem a torkom, hogy észrevegyen.
Mire megfordult, a baltát a hátam mögé rejtettem, így a homályban semmiképpen sem láthatta azt meg.
- Jó estét kedvesem! – köszöntöttem, s szememben fellángoltak a bosszú lángjai.
- Szia! Te hogy kerülsz ide?!
- Mondhatni, erre vitt az utam. Te?
- Balázzsal vagyok itt… tudod, járunk.
- Tudom. Ő most hol van?
- Épp a dolgát végzi, mindjárt itt lesz.
- Nem hinném.
- Hogy érted ezt?
- Nem fog már visszajönni.
- Miket beszélsz?

Lassan előhúztam a baltát rejtekéből és úgy tartottam, hogy a holdfényben megcsillant rajta a vér.
- Úristen! Te…
Némán bólintottam és tettem feléje egy fenyegető lépést. Ismét magasra emeltem a gyilkos eszközt.
- Szeretlek! – mondtam halkan, aztán kettécsaptam a fejét…

A két fiatal szerelmes egymásba gabalyodva ült a fa alatt, s nem törődtek a külvilággal.
Éppen ezért azt sem vehették észre, hogy ott guggolok a szemközti bokor indái közt, s némán figyelem őket. Jobb kezemmel félre hajtottam egy arcom elé lógó gallyat, míg a ballal egy baltát szorongattam.
Csak a megfelelő alkalomra vártam, hogy cselekedhessek. Mindkettejüket jól ismertem, a legjobb barátaim voltak. A srácot Balázsnak, a lányt Enikőnek hívták, egy osztályba jártam velük. Mindig számíthattam rájuk, ha segítségre szorultam, s ezt mindig viszonoztam is. Sosem tudtam volna ártani nekik egészen ma estéig. Most azonban elkövettek egy nagy hibát: szerelmesek lettek egymásba.

Andit már egészen kis korom óta ismertem, s én is szerelmese voltam belé első perctől fogva. Balázst az iskolában ismertem meg, a legjobb barátomként tekintettem rá. Ezt azonban nem tudtam nekik megbocsátani.
Mikor megtudtam, hogy mi van kettejük között, düh és bosszúvágy öntötte el az agyamat és csak arra tudtam gondolni, hogy ezt nem hagyhatom büntetés nélkül.
Balázs félre húzódott a lánytól, mondott neki valamit, aztán felállt, leporolta a nadrágját és elindult a tisztás széle felé, az erdőbe.
Eljött az én időm!
Megvártam, amíg a srác eltűnik a lány szeme elől, s felpattantam.
A tisztás szélén a homályban, ahol Encsii nem vehetett észre, végigosontam Balázs után, és én is ott vettem be magam a fák közé, ahol ő.
Nem kellett sokáig keresnem, alig volt néhány méterre a legszélső fáktól. Mikor ráleltem, éppen a dolgát végezte. Nem húzhattam sokáig az időt.
- Ne haragudj pajtás. – suttogtam, és két kézzel meglendítve a baltát pontosan a gerince mellett hasítottam ketté a hátát, nyaktól derékig. Azonnal meghalt.

Elégedett vigyorral az arcomon néztem a földön heverő vértől lucskos testet. Mielőtt megfordultam volna, leköptem.
Ezután elindultam a következő áldozatom felé.
Út közben azon töprengtem, vajon milyen arcot fog vágni Encsii, mikor meglát? Ahogy magam elé képzeltem, nevetés tört rám, amit azonnal elfojtottam.
Lassan közelítettem meg hátulról, vigyáztam, nehogy idő előtt meghallja lépteimet. Mikor elértem a fát, félhangosan megköszörültem a torkom, hogy észrevegyen.
Mire megfordult, a baltát a hátam mögé rejtettem, így a homályban semmiképpen sem láthatta azt meg.
- Jó estét kedvesem! – köszöntöttem, s szememben fellángoltak a bosszú lángjai.
- Szia! Te hogy kerülsz ide?!
- Mondhatni, erre vitt az utam. Te?
- Balázzsal vagyok itt… tudod, járunk.
- Tudom. Ő most hol van?
- Épp a dolgát végzi, mindjárt itt lesz.
- Nem hinném.
- Hogy érted ezt?
- Nem fog már visszajönni.
- Miket beszélsz?

Lassan előhúztam a baltát rejtekéből és úgy tartottam, hogy a holdfényben megcsillant rajta a vér.
- Úristen! Te…
Némán bólintottam és tettem feléje egy fenyegető lépést. Ismét magasra emeltem a gyilkos eszközt.
- Szeretlek! – mondtam halkan, aztán kettécsaptam a fejét…

A 14éves Elizabeth

 
A 14 éves Elizabeth éppen a szobájába indul...az esti horror film után!
Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik!

Péntek 13......éjfél......
A 14 éves Elizabeth éppen a szobájába indul...az esti horror film után!
Bár benne volt egy kisebb félelem mint ált. mindenkiben az ilyen horrofilmek után,de megértette magával,hogy ez csak egy film és ilyen nem létezik!
Tehát éppen kinyitotta az ajtót,belépett a küszöbön,és mintha egy árnyék,hirtelen elsuhant volna az ablakja elött,mivel az ablak nyitva volt és huzat volt jobbnak vélte ha becsukja:Amint becsukta az anyja merev sikitásátt hallotta!először azt hitte csak a képzelete játszik vele,de amikor meglátta az ablakján a vércseppeket felsikitott az álmából!szörnyű rémálom volt....alig tudott vissza aludni,de amikor már majdnem sikerült,hallotta apja vérbefagyasztó ordibálását s,az apja levágott feje berepült az ablakon(ami csukott volt)!!ekkor ismét felébredt az álmából,és elkezdett sírni!!elmondott egy imát és megpróbálta magát nyugtatni,hogy biztosan csak az aznap esti horror film hatása,s ezzel ismét álomba szernderült!ekkor megint szörnyű sikitás ami most a huga száját hagyta el s látta ahogy megöli egy véresszájú élő-halott kb. 50éves férfi,és a szemei tüzbe3n forogtak mintha csak azt akarná mondani a következő te leszel Elizabeth!!
A lány ismét sikitva ébredt fel! megint sírt-sírt és megesküdött,hogy soha többé nem fog horror filmet nézni!
Aztán hallott v.mi éles zajt,és megint látta azt az árnyékot elsuhanni az ablakánál ,de ott meg is állt az ablak eött!
Sikitva szaladt ki a szobájából,szölni a többieknek......
Apja ott feküdt a nappaliban,fej nélkül elvérezve,az anyja a küszöbön a gyomrában egy hatalmas kés,ütés és karmolás nyomok! s fálrenézve ekkor megpillantotta a hugár is aki szétmarcangolva apró darabokban feküdt a padlón!
A lány azt hitte ismét csak álmodja,de akkor feltekintett a plafonra és vérrel a következő feliratott olvasta: TE VAGY A KÖVETKEZŐ!!
Miután már akkármennyire csipkedte magát és pofozgatta,hogy ébredjen már fel,egy hörgő hangot hallott maga mögött! Nem mert megfordulni tudta mit fog látni............azota mindenki aki odaköltözik minden péntek 13.-án visszatér ez a szellem és.......
 
 Mariska Néni
Pistike megy haza az iskolából, de anyukáját nem találja otthon. Gondolja biztos a boltban van, utánamegy.éPistike megy haza az iskolából, de anyukáját nem találja otthon. Gondolja biztos a boltban van, utánamegy. A boltba a temetőn át vezet az út. Odaér, kérdezi az eladót, h anyukája nincs e itt. Az eladó azt mondja, h az előbb mnet el, biztos elkerülték egymást. Megy hazafelé Pistike, a temető bejáratáná találkozik Mariska nénivel.

-Szerbusz Pistike. Átkísérhetlek a temetőn?

-Persze Mariska néni.

Kéz a kézben mennek át a temetőn. Hazaért Pistike, és boldogan újságolja az anyukájának!

-Képzel anyu, a temetőn át a Mariska nénivel jöttem!

-De kisfiam, MARISKA NÉNI A MÚLTHÉTEN MEGHALT! 

ez egy poénosra vett dolog akar lenni

Éjfél van. A nagymamánál csörög a telefon.( _még hét nap!... csak poén volt..)
Szóval. csörög a telefon és a nagymama felveszi:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már az utcádban vagyok!Éjfél van. A nagymamánál csörög a telefon.( _még hét nap!... csak poén volt..)
Szóval. csörög a telefon és a nagymama felveszi:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már az utcádban vagyok!
Nagymama nem tudja mire vélni a dolgot, gondolja, biztos csak valami huligán, de pár perc múlva újra csörög a telefon:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már a házad elött vagyok!
Nagymama most már kicsit fél, de még mindig nem veszi komolyan a fenyegetést. Aztán megint szól a telefon:
- Csöpög a vér, csöpög a vér, már az ajtód elött vagyok!
Csöngetnek. Nagymama nagyon fél. Nem meri kinyitni az ajtót. De aztán vesz egy kis bátorságot, és kinyitja. Nagy megdöbbenésére az unokája áll az ajtó elött:
- Nagymama! Van egy ragtapaszod

 
 

Sötétség borította be a csöndes kisvárost. Mindenhonnan üres, fekete ablakok bámultak engem, én meg csak mentem tovább mindaddig, míg elértem a legmesszebb lévő kunyhót, ahonnan gyertyafény szűrődött ki, jelezve a bajt. A hogy közelebb értem, hangos jajgatások törték meg a síri csendet. Megint. Már rég megszoktam, mindig ez történik. Vérfagyasztó sikolyok, keserves rimánkodások. mindenkit megrázna egy ilyen jelenet, de én csak érzéketlenül benyitottam, és ekkor mintha megérezték volna jelenlétem; hangosabbak lettek a kiáltások, mindenki magához szorította az ágyban fekvőt. Remélték, hogy akaratuk teljesül, és szerettük nem hagyja el őket. Érdekfeszítő ez az eredménytelen kitartás, mellyel a lehetetlent akarják megkísérelni.
Nincs már időm, kezemben életének fonala, melyet egy életen át gombolyítottam, és most elérkeztem a végéhez. Itt az idő...
Mérhetetlenül keserves kiáltások közepette hagytam el a házat. A szerencsétlen harca végetért, és most nálam van lelke. Elviszem, el messze mindenkitől a semmibe, mert mindenkinek ez a sorsa; általam elválni ettől a világtól.
Ez így lesz az idők végezetéig. A kegyetlen harcot, mely majd elmos minden emberi jelet a Föld színéről, mely kihalttá változtatja a golyóbist, senki se élheti túl. Akkor a gonosz veszi át a hatalmat, a világ sötét borzalommá válik, a szellemek, démonok, szörnyek birodalmává lesz míg meg nem jelenik egy fényes szikra. Megszületik majd újra az egyetlen, ki véget tud vetni a gonosz hatalmának, és újra benépesíti a Földet, engem megint aktívvá téve, hiszen én csak az emberek életét vagyok képes elvenni.
A végső pusztulás után marad az üresség. A sötét, csöndes üresség, melynek közepén árnyékom lebeg majd reménykedve abban, hogy valahol majd újjáéled.

 
Egy idős asszon.....

Egy idős asszony nagyon tehetséges zongarázó volt, de csak egy dalt tudott eljátszan. Egyszer valaki felbosszantotta és a halálos ágyán megfogadta, hogy aki eljátsza a dalt az ő zongoráján, azt átok sújtja. Valamelyik nap egy fiatal lány betéved egy kiárusitásra és ott meglátta az zongorát és nekiállt játszani rajta, de rászoltak és kitették a boltból. Este telefont kapott a lány és azt a zongora részletet hallotta. Lecsapta. Halott a történetről Nagyon megijedt. A telefont kikapcsolta és hogy megnyugodjon bekapcsolta a magnót. Ott is halotta. Már csak egy részlet volt hátra a biztos halálig. A lány bezárkozott a szekénybe és elaludt. Reggel valaki csengetett, de nem nyitott ajtót. Naygyon félt és bekapcsolta a tv-t. Nem sejtette, hogy ez akár végzetes is lehet. Kapcsolgatott és megakadt a szemeg. Sirni kezdett, halotta azt a dallamot tudta h mindennek vége sirt de már nem menekült könny helyett  vér folyt a szeméből és csak sirt amig vége nem lett hirtelen összeesett és soha többet nem látták az utcán szaladgálni  a fiatal

Egy hatalmas....

Egy hatalmas kastély falai között évszázados átok ült. Egyes uralkodók hirtelen megfulladtak vagy összeestek, de sosem érték meg a 20 éves kort.

Egy fiatal lány volt az uralkodó. Este, vacsora után lefekvéshez készülödött, a cseléd megvettete neki az ágy és a lány hamar el is ment aludni. A szobába nem volt semmi, csak az ágy és festmények. A lány füstszagott érzett, de nem törödött vele. Reggel, amikor a lány nem ment le reggelizni, a cseléd felment hogy megnézze mit csinál. Amikor belépett, bűz sapta meg az orrát. A bomló hús szaga. A lány elégett és csak a koponyája, a lába és az egyik kézfeje maradt meg. Abban a kastélyban azóta is kisért a halott lány szelleme és segitséget probál kérni de senki nem hallja......

                                                                       lucya
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

65463

(zeusz, 2012.11.17 11:29)

egyszer egy kislány elment a szűlejivel találkosztak egy aszonyal nagyon őreg volt és rozsát kinált nekik és a lány megakarta veni de valami kűlőnős tőrtént haza mentek mert az anya nagyon vérzet valamiért és a kis lány lefekűt aludni és aszt álmota hogy egy enber aszt kiabája gyere velem gyere velem és amikor felkelt az anya aszt mongya neki suse meg halok és amikr meg halt gyilkos let egy rablo bement hozájuk és meg fokta kicsavarta az uját kiszete a koponyáját vágdosta

egy vicc

(noni, 2012.05.20 14:34)

egy este egy öreg nénihez telefonáltak.
fölvette a néni,és ezt mondta egy hang:már a városban vagyok!
a néni még nem aggódott ezért viszafeküdt.
megint medszólal a telefon:már az utcádban vagyok!
a néni kezd egy kicsit féni,de visszaalszik.
megint csörög a telefon:már az ajtód előtt állok!
ekkor megszólal egy csengő.
ott áll egy kilány az ajtó előtt.
kérdi a kislány a nénit:kapok egy ragtapaszt!!
(a hang volt a kilány!)

egy barbie éjszakája

(noni, 2012.05.20 14:25)

egyszer egy kislány és anyukája mentek a boltba barbiet venni.
a boltba a barbiek föl voltak sorszámozva 1-10000-ig.
a kislány pont a 3-as számó barbiet választotta.amikor hazaértek a barbiet bennhagyták a kocsiban.
de a barbie éjjel megszólalt:engedj ki,kislány,engedjki!
a kislány nem engedte ki ezért tovább aludt.
a barbie valahogyan kijutott,és a bejárati ajtónál kezdett kiabálni:engedj be,kislány,engedj be!
a kilány nem engedte be és tovább aludt.
a barbie valahogyan bejutottés a kilány szobája elött mondta:engedj be,kislány,engedj be!
a kislány nem engedte be,de a barbie bejutott.
reggel a szülei keresték,de nem találták,csak a barbiet 4-es számmal!!!!
:(

birofruzsi@freemail.hu

(Fru, 2009.06.24 09:58)

nekem is tetszik,elég jók,de már én is sokat hallottam,meg az eggyiket nem is értem,na de mind1,
jó lenne ha még raknál fel újjakat!!!

köszi

(szerkeztő, 2009.04.15 20:36)

igen igyvan igaz ezeket ugyszedtem ösze de én már ujjat nem tudnák kitalálni az a baj,amugy köszti h elolvastad,ésh h itt jártál :)

szolnok mikes utca 17

(alvilági démon, 2009.03.26 15:22)

jó a sztorik csak kár hogy már nagyon sokat hallotam kevés amit nem ismerek.