Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szjelem

2008.12.26

Szerelem.:))

 

A szerelem művészete olyan, mint a festészet: egyformán fontos a technika, a türelem, és főleg a közös tapasztalat. De kell hozzá merészség is, hogy a szerelmesek túl tudjanak lépni azon, amit a többi ember úgy nevez: "szeretkezés".

 Kép

                                                         XxX
"Két ember kapcsolata titokzatos dolog: a kívülálló sohasem értheti igazán, mi működteti őket."

                                                         

 

 Kép

 

  "Bármi nehéz súly a szegénység,     
ketten elbírhatják.
Van kit félts, de ha nincsen egy társ,
mit ér a gazdagság.
Legyen minden ujjadon gyémánt,
fizesd szolgák hadát,
semmi nincs, ami pótolhatná,
egy lélek jóságát

                                                         xXx

." "Szenvedéllyel gondolni egy másik emberi lényre mindig több bánatot okoz, mint örömet: mindezek ellenére...az ember nem lehet meg e tapasztalat nélkül

                                                        xXx

 

"Az igazi belezúgás ismertetőjele...előbb szerelmes leszel, és aztán kétségbeesetten kutatsz valami ok után."

 

 Kép                                                         XxX

 

Szeretem, ahogy vigyázol rám, szeretem, ahogy beszélsz hozzám, szeretem, hogy itt vagy, kedvesem, szeretem, mikor megsimogatsz, a haragod és a mosolyodat, szeretek mindent, ami TE vagy

Elvesztem benned, szeretlek és ez soha nem változik
Amig a testem a világban él addig a lelkem csak Rólad álmodik
Te vagy az első, a zene meg a második örök szerelmem az életben
Đe Te nem vagy velem, mert hibáztam, és az érzéseimben tévedtem
Talán jön egy lehetőség újra, hogy                                                               megint a szemedbe nézhessek.
Vajon megadatik e valamikor, hogy még egy utolsó percet kérhessek
Tudom megbántottalak többször, s lehet hogy összeomlott egy álom
Đe szeretlek Téged, és akarlak Téged mostmár minden áron

                                            

 

                                                       xXx


Az vagy nekem, mint testnek a kenyér S tavaszi zápor fűszere a földnek, Lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg. Csupa fény és boldogság büszke elmém, Majd fél:az idő ellop,eltemet. Csak az enyém légy néha azt szeretném, Majd,hogy a világ lássa kincseimet. Arcod varázsa csordultig betölt, S egy pillantásodért is sorvadok, Nincs más,nem is akarok más gyönyört, Csak amit tőled kaptam s még kapok. Koldus-szegény királyi gazdagon: Részeg vagyok és mindig szomjazom!

 

      Kép                                           XxX

 

"És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után. Azt sem tudtam, hogy várok rád, de mire eljött a csütörtök éjjel, már megértettem. És te is tudtad."

                                                              XxX

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.